Túracélpontok
Szentendre
125. Hajó Magazin, 2005. december

A város és környéke több tízezer év óta lakott terület. A 2. század elején a rómaiak itt alakították ki a környék védelmi rendszerét. Megerősített katonai tábort építettek, amelynek az Ulcisa Castra nevet adták. Ez Szentendre első ismert településneve. A honfoglalás során a vidék Kurszán fejedelem szállásterülete lett, majd Árpád fejedelem vette birtokába. hamarosan kis falu jött létre, amelyet 1146-ban említ először egy oklevél, a település templomának védőszentje után Sanct Andreas néven. A Szentendre név a 18. századtól szerepel a hivatalos iratokban.

Szentendre mai, jellegzetes városképe a 18. században alakult ki. Az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett a település idegenforgalma, ami a történelmi hangulatú utcáknak, illetve Szentendre művésztelepének, a számtalan képzőművészeti múzeumnak és galériának egyaránt köszönhető. A városépítésben elért eredményeképpen, valamint hagyományok megőrzéséért a település 1980-ban Hild-emlékérmet kapott. A város nevezetességei és látnivalói közül csak néhányat tudunk bemutatni, de egy szép őszi vagy téli hétvégén érdemes végigjárni az összes érdekességet.

A Fő tér a Szentháromság szoborral

Pozserevacska-templom (Kossuth utca)
A szerbiai Pozserevac környékéről érkezett menekültek Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomukat 1759-1763 között, a Bükkös-patak partján építették fel. Tornya 1794-ből való. Az ortodox egyház szabályai szerint - a többi szentendrei templomhoz hasonlóan - ez a templom is keleti tájolású. A kapuja felett és a tepmlom mennyezetén az épülettel egyidős freskó látható. Ikonosztáza különleges. Ikonfalát, a hagyományok szerint, a szerbek régi lakhelyükről hozták magukkal. Valójában ikonfestők(Georgije Ranite és Nedeljko Popovics) érkeztek ide Temesvárról, az akkori budai szerb püspök meghívására. A templom udvarában 18-19. századi görögkeleti szerb sírköveket helyeztek el. A templom falán a régi nagy szentendrei árvizek víznívóit jelölő emléktáblák a múltat idézik. Nyitva: péntektől vasárnapig: 11-17 óráig.

Péter-Pál templom (Kucsera utca)
A szerémségi betelepülők városáról Csiprovacskának nevezett templom eredetileg fából készült 1708-ban, mai formáját azonban az 1750-es évektől 1791-ig tartó építkezések során nyerte el. A város legnagyobb temploma az első világháború óta a katolikusoké, értékes ikonosztázát Macedónia egyik legrégibb, legszebb templomába szállították a húszas években.

A Kereskedő Társaság Emlékkeresztje (Fő tér)
Az 1698-ban alakult Szerb privilegiális szentendrei kereskedő társaság emeltette 1763-ban, nagy építkezései befejezésének évében, hálából, hogy a nagy pestisjárvány elkerülte a várost. A kereszt vörös mészkőből készült, gazdag rokokó faragványokkal, kovácsoltvas díszítésekkel és vaslemezre festett ikonokkal ékes, ezért a néphagyomány azt tartja, hogy fejjel lefelé eltemetett ember van alatta, hogy a pestis elő ne tudjon bújni a föld alól.

	A Városháza bejárata

Blagovesztenszka templom (Fő tér)
A Fő tér és a Duna között letelepedett görög kereskedők emeltették, először fából. Mai formájában 1752-ben, rokokó ízlés szerint épült, valószínűleg Mayerhoffer András tervei alapján. Oldalhomlokzatán a Szent Konstantint és Szent Ilonát ábrázoló freskó, és egy görög kereskedő sírköve érdemel figyelmet. A gazdagon faragott és aranyozott rokokó ikonosztáz képeit Zsivkovics Mihály budai szerb festő készítette 1790 körül. A királyi ajtó képei az Örömhírvételt, a fölöttük lévő pedig az Utolsó vacsorát ábrázolja. Az oldalfalak mellett körben, faragott és festett támaszkodószékek állnak. A gazdag berendezést kiegészítik a kétoldalt álló énekes-padok, és a Szent Miklós képével díszített püspöki trónus. A templom előtti téren rendezik nyaranként a Szentendrei Teátrum szabadtéri színielőadásait. A templom hétfő kivételével 10-17 óráig tekinthető meg.

Nosztalgia ház (Bogdányi utca 2. a.)
A város idegenforgalmi főutcája és a Fő tér sarkán álló egyszerű, barokk kori épület teljesen az idegenforgalmat szolgálja. A régiségbolt, a Nosztalgia Kávéház, az Alkotmány utcából nyíló Arany Sárkány vendéglő, a függőfolyosó mentén található butiksor Szentendre egyik érdekes színfoltja.

Kovács Margit Múzeum (Vastagh György utca)
Az épületet a 18. század elején emelték, barokk stílusban, eredetileg sóháznak. Volt postaállomás, plébánia, majd kereskedőház. Görög utcai homlokzatának figyelemre méltó dísze az apácarácsos ablaksor. Kovács Margit (1902-1977) a magyar kerámiaművészet egyik megújítója, 1972-ben a múzeumnak adományozta életműve jelentős részét. Ezt az anyagot mutatja be a kiállítás. A sajátos hangulatú alkotásoknak, és a szépen kialakított múzeumi környezetnek köszönhetően éveken keresztül az országnak ebben a múzeumában fordult meg a legtöbb látogató. Nyitva: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig.

Görögkeleti püspöki székesegyház (Alkotmány utca)
A Belgrádból érkezettek leszármazottai építették, 1756-1764 között, rokokó stílusban. A kőfallal körülvett templomkertbe szép kovácsoltvas kapukon juthatunk be, amelyeket Ginesser Márton helyi lakatosmester készített. A kerítés és templom falában számos régi sírkő van: itt nyugszik Vujicsics Tihamér zeneszerző is. A templom mindkét oldalán, és a torony alatti előcsarnokból egy-egy gazdagon faragott kapu nyílik.
Az egyhajós templombelső elrendezése a pravoszláv hagyományokat követi: a kórus alatt van a nők imádkozási helye, egy lépcsővel lejjebb, a hajóban a férfiaké, a szentélyt pedig képfal választja el a hívektől. A kántorok éneklőhelyeit kétoldalt, a szentély előtti fülkékben találjuk. A templomot a turisták csak az istentiszteletek idején szombat este, illetve vasárnap délelőtt tekinthetik meg, a szertartásokat tiszteletben tartva.

Rab Ráby háza (Rab Ráby tér 1.)
Az egykori katolikus dalmát szőlőtermesztők városrészében álló, közös udvarral épült kettős ház is valószínűleg egy szőlősgazdáé volt. Erre utal az épület kovácsoltvas pinceajtója is. Oromfalas főhomlokzatait kerítésfal köti össze, melyen kosáríves barokk kapu nyílik: zárókövén domborműves szőlőfürttel és 1768-as évszámmal. A hagyomány szerint 1784-től "elűzéséig" itt élt Ráby Mátyás, császári tisztviselő, aki a város és a megye visszaéléseit vizsgálta. Történetéből született Jókai romantikus regénye, a "Rab Ráby".

Veres Annamária
Fotó: Balogh Judit
Forrás: dr. Czellár Katalin - dr. Somorjai Ferenc:
Magyarország, www.vendegvaro.hu